Najó. Tudom ezt már eljátszottam fél éve, de akkor nem gondoltam át teljesen a dolgot...
A napokban elgondolkodtam azon, hogy miért van az, hogy mindent beígérek nektek, belekezdek és nem akarom befejezni (így van ez a félig begépelt interjúfordításommal, a képgalériával, a dalszövegek feltöltésekkel stb). Emlékszem még egy éve tele voltam lelkesedéssel és tényleg megcsináltam azt, amit kitűztem magamnak célként meg teljesen ki voltam, ha nem tudtam minden nap frisselni. Viszont mostanság "erőlködés" számomra az egész. Persze amikor 2 hónapig nem volt gépem meg tartottam még 1 hónapos szünetet júniusban, akkor jó érzés volt visszajönni, de ezalatt az összesen 3 hónap alatt nem hiányoltam az itteni netes létemet. Ezt az egész honlapszerkesztést egy jó hobbinak tartottam és tényleg sok örömöm volt benne, de ahogy felnő az ember megváltozik az érdeklődési köre. Most nem arról van szó, hogy már nem szeretem a Green Day-t (sőt.. napról napra jobban imádom őket ), hanem hogy ebbe az egészbe belefáradtam. Köszönöm a támogatást és annak nagyon örülök, hogy sokan voltak azok, akik aktívan látogatták a lapot - és ez tartotta bennem a lelket, hogy tudom, van értelme annak, amit csinálok.
Szuper volt ez a közel két év (igaz kisebb-nagyobb szünetekkel), jó volt meg minden, de most vége - és nem fogom meggondolni magamat, mert ez tényleg egy jól megfontolt döntés.
A cserék levehetnek, én azért kint hagyom őket az oldal tartalmi részével együtt. Kövessétek a banda pályafutását a továbbiakban a GDA-n, vagy a cseréim közötti magyar Green Day lapokon.
És ne feledjétek: a rock 'n' roll örök és elpusztíthatatlan. Mondjunk köszönetet, hogy részese lehetünk, igazi zenét hallgatunk és ezzel elvállunk a többségtől. Ezért nyugodtan büszkék lehettek magatokra, ámen! lmfao
Zöldüljetek jó sokat a továbbiakban is, sziasztok! :)
[egy utolsó dizájnt gyorsan 5 perc alatt összedobtam, hát olyan lett amilyen.]
2010. július 17.

|